Régóta szerettem volna már írni az itteni hagyományokról, mert cseppet különbözik az otthonitól, ami mindig nagyon érdekes tapasztalat egy külföldre vetődött emberkének. Egy ideje gyűjtögetem már az érdekességeket, szokásokat, amiket most nektek is bemutatok. Lessünk hát be egy képzeletbeli kis ablakon, és nézzük meg, hogyan is telik a karácsony a svédeknél! 

Fényáradat

Ahogy azt már a novemberi bejegyzésemben is hangsúlyoztam, novembertől elindul a fényesség időszaka, azaz minden lakás, házikó és kuckó egy csapásra barátságossá válik a felaggatott fényfüzérek, kis csillagok, és egyéb fénylő alkalmatosságok segítségével. Vidéken az sem meglepő, ha a kertet ellepik a fénybe öltöztetett kis állatok; őzikék, szarvasok, mackók. Ez számomra már-már a giccs határát súrolja, főleg, hogy a többség inkább a visszafogott, skandináv minimalista díszítésre esküszik. A városokat is ünnepi díszbe öltöztetik, Stockholm és Uppsala egészen varázslatos ilyenkor, de a többi kisvárosban is ügyelnek arra, hogy az emberek a szuper hangulatos díszekben gyönyörködhessenek.

Díszek

A skandináv design-hoz illeszkedve a díszeket sem misztifikálják túl. Terméseket (tobozt, makkot, stb.) illetve más, a természetben fellelhető kiegészítőket használnak, és ezeket helyezik el olyan ízlésesen, hogy azt már tanítani kellene. Az idén én is készítettem saját adventi "koszorút", amihez felhasználtam egy eredetileg betonból készült gyertyatálat, amit lefestettem zöldre; szedtem az erdőben különféle tobozokat; vettem makkot, illetve egy piros bogyóval díszített zöld színű szalagot; és sima fehér gyertyákat, amikre cukormázzal pingáltam rá a számokat. Alul mohával béleltük ki a gyertyákat, a végeredmény pedig egy roppantul csinos kis dísz lett, ami novembertől díszelgett az asztalon egészen tegnapig. :) 

Luca napja

Az igazi karácsonyi készülődés egyértelműen Luca napjával (Luciatåg) kezdődik, ami Svédországban különösen kiemelkedő jelentőséggel bír. Versenyt is hirdetnek, és úgy választják ki a Lucára érdemes leányzót a különféle falvakban, városokban, akinek fontos küldetése lesz, hiszen ő fogja képviselni a fényt. Luca napja ugyanis a svédeknél egyúttal a fény ünnepe is. Mivel ezúttal december 13-a egy szerdai napra esett, ezért a legtöbb helyen vasárnap ünnepelték meg ezt csodálatos, fényességes ünnepet, amit mi is megnézhettünk a saját szemünkkel. :) Luca, aki egy fénykoszorút viselt és a kísérői, a többi, fehér ruhába öltözött lány, énekelve vonultak végig a főutcán, majd egy kis színpadon hagyományos, karácsonyi dalokkal éltették a fényt. Óriási fáklyákkal kísérték a menetet, és a tömeg együtt énekelt a lányokkal, ami számomra varázslatos élmény volt. Szerintem jövőre is elmegyünk megnézni! Ó, és ilyenkor erősen ajánlott lussekatte-ot enni, ezt a sáfránnyal ízesített, nyolcas formára tekert sütit. 

Julbord

Nem telhet el úgy a karácsony, hogy az ember ne enné degeszre magát az egyik julbordnál, azaz a karácsonyi asztalnál. Számtalan étterem és vendéglátó egység hirdeti meg, amit afféle kollektív eszem-iszom kísér - hagyományos svéd étkekkel körítve. Minden, mi szem szájnak ingere, megtalálható itt: különféle pácolt heringek (mustáros, ecetes, kapros, stb.), lazac, saláták (cékla, zeller), töltött tojás, szószok és pástétomok, főtt krumpli, mini virsli, karácsonyi sonka (julskinka), főtt marhaszelet, húsgolyó, Jansson megkísértése (szardellás, krémes szószban főtt, csíkokra vágott krumpli), csőben sült gyökérzöldségek, párolt káposzta, céklafasírt, csirkecomb, és desszertnek tejberizs lekvárral és tejszínhabbal, illetve a kötelező mézeskalács (pepparkaka). Előételnek először a hidegtálakból lehet válogatni, amihez vajas kenyér, vagy knäckebröd, azaz ropogós, kétszersült-jellegű kísérő dukál. Utána jöhet a főétel, azaz a meleg ételek, és végül a desszert. Valójában már az előétel is elég laktató, ha az ember több mindenből vesz, így a főételre már kevesebb hely jut, de azért így is érdemes egyszer kipróbálni, mert a különféle ízek keveredése és a gasztro élmény elmaradhatatlan kelléke a skandináv készülődésnek!

Tomten 

Svédországban az ajándékot egy különös kis erdei manó, Tomten hozza. Kísérője, Bock, a fekete kecskebak is vele megy, hogy ráijesszen azokra, akik nem viselkedtek jól az elmúlt évben. A Bockról mintázott szalma-kecskebak figura a hagyományos karácsonyi dekoráció része, ami szinte bármelyik boltban megvásárolható, és még fenyőágakból is elkészítik! Idén mi is beruháztunk két kis tomtéra, mert ezek a nagy szakállú, kedves, barátságos lények nem csak a svédek számára elbűvölő népség, hanem nekünk is. 

Kalle Anka

December 24-e, Szenteste, nem telhet el a hagyományos Donald Kacsa sorozat nélkül. 1960 óta, minden évben, egy véletlenszerűen összeállított Disney műsort néznek a svédek, ami délután 3 órakor veszi kezdetét, és évtizedek óta az egyik legnézettebb műsor a tévében. Szerintem egyfelől vicces, másfelől nagyon kedves szokásnak tűnik, ami tényleg csak rájuk jellemző. 

A nap többi része nagyjából ugyanúgy telik, mint nálunk: karácsonyfa díszítés, ünneplés, közös vacsora, játék, beszélgetés, örömteli együttlét. Persze nyilván családja válogatja; ahány ház, annyi szokás, de a lényeg ugyanaz. Ez a nap itt is arról szól, hogy együtt vagyunk a szeretteinkkel, és igyekszünk olyan, minőségi időt eltölteni, amiből bátran meríthetünk a dolgos hétköznapokban. 

❅❅❅

Ezúton is szeretnék minden kedves olvasómnak csodaszép ünnepeket kívánni; örömökben, boldogságban, és békében gazdag karácsonyt! 

(Képek forrása: Pinterest)

Tegnap egy nagyon szuper, inspiráló filmes bejegyzést olvastam Larawyn tollából, ahol összegyűjtötte a kedvenc filmjeit, sorozatait egy meghatározott kérdéssor alapján. Mivel viszonylag ritkán írok filmes témában, teljesen belelkesültem, úgyhogy nem is szaporítom tovább a szót: voilà.

1. Melyik volt az első meghatározó film, amit láttál?

Hm, ez bizony nehéz kérdés... Kicsi koromban rendszeresen megnéztem a bátyámmal az M1-en futó Disney matinét, amiben általában sorozatok kaptak helyet, így Balu kapitány kalandjai, a Csipet csapat, a Gumimacik, vagy a Micimackó rendre bearanyozták a hétvégi délelőttöket. 

Az első, igazi konkrét mozis élményem nekem is a Pocahontas volt. Teljesen magával ragadott a történet, a dalok, és persze az eltitkolt szerelem... szóval rendesen rajongtam érte. :) A végét viszont nem bírtam ki, vigasztalhatatlanul zokogtam, és a mai napig könnyeket csal a szemembe, hogy ilyen szomorú véget ért ez az épphogy kibontakozó l'amour. Ami még felsejlik, az a Szabadítsátok ki Willyt, amit számtalanszor ki kellett kölcsönöznünk a könyvtár hangtár részlegéből, de emlékszem, a Hófehérkét sem tudtam megunni. Ezt egy későbbi karácsonyon megkaptam ajándékba videókazettán, határtalan boldogság volt! :)

2. Mi volt az utolsó film vagy sorozat, amit láttál?

A Jane the Virgin mid-season záróját a napokban néztem meg és awww, rettentően várom a folytatást! A legutóbbi filmélményem pedig az abszolút kedvenc, megunhatatlan karácsonyi romantikus szívcsücsök, az Igazából szerelem. Idén először néztem meg a párommal, úgyhogy ez egy kis pluszt is adott az élményhez. :)

3. Mik a kedvenc filmjeid?

Rengeteg, rengeteg kedvenc filmem van, de ha rangsorolni kell, akkor az egyik a már emlegetett Igazából szerelem, amit minden évben kötelezően megnézünk, mert nem telhet el nélküle a karácsony. :) Kislánykorom óta rajongok Kenneth Branagh Sok hűhó semmiért adaptációjáért, ez utóbbi nálam instant boldogságot okoz, és a szívem-lelkem minden zugát átjárja a napfény és a szertelen öröm érzése. Természetesen nem maradhat ki Amélie csodálatos élete, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy anno második idegen nyelvnek a franciát válasszam, illetve a Büszkeség és balítélet 2005-ös feldolgozása is közel áll a szívemhez. Csillagpor, Mamma Mia!, A szerelem hálójában... Menthetetlenül romantikus vagyok, amint az látható. :)

4. Milyen műfajú filmben lennél Te karakter?

5. Ki játszana Téged egy filmben?

Amanda Seyfried. Bár kevéssé hasonlítunk külsőre, de az eddig játszott karakterei alapján szerintem könnyedén megbirkózna ezzel is. :) Francia vonalon pedig Clémence Poésy. Gyönyörű, bájos arcú, kedves és kellemes jelenség, aki bármilyen filmet beragyog a tehetségével. Neki speciel nagyon örülnék!

6. Mi a top 3 kedvenc sorozatod?

Viszonylag kevés sorozatot követek, de ami számomra megunhatatlan jelen pillanatban az a már emlegetett Jane the Virgin, a Bron, és a Csak színház és más semmi. Korábban ide soroltam volna még az Egynyári kalandot is, de a második évad olyan szintű mélyrepülést produkált, hogy sajnos kiesett a pixisből...

7. Mi idegesít legjobban egy filmben?

A butaság, az otromba, gusztustalan, viccesnek szánt jelenetek és az emberi kegyetlenség. Ha az utóbbi, és nem krimiről van szó, akkor nem csak idegesít, de zavar is, és egyúttal fel is kavarja a lelkivilágom. Nem szeretem az ijesztgetős filmeket, nem nézek sem horrort, sem vérben tocsogó thrillereket, de ha izgalmas, és pörgős a cselekménye, és valamilyen csoda folytán sikerül semlegesíteni a képen látottakat, akkor jöhet. 

8. Mi az a film vagy sorozat, amit sohasem fogsz megnézni?

A Fűrész pl. egy cseppet sem mozgat meg, ebből következik, hogy nagyjából az összes kaszabolós horror kiesik. Sorozatok terén elég válogatós vagyok, de pl. a Trónok Harca, aminek nagyjából majdnem az első évadát néztem meg, egyáltalán nem az én világom és nem is tervezem befejezni. Halkan megsúgom, csak és kizárólag Láng Balázs miatt kezdtem bele, aki Tyrionnak kölcsönzi a hangját. :)

9. Melyik színésszel, színésznővel vagy filmrendezővel találkoznál szívesen?

A listát kiegészíteném még a zeneszerzővel, ugyanis nálam egy film csak akkor működik igazán jól, ha magával ragadó a zenéje és valamilyen érzést vált ki belőlem. Aki itt egyből az eszembe jut, az az egyik kedvencem, Alexandre Desplat. Vele még nyelvi akadály sem lenne, mivel az úr - nevéből fakadóan - született francia, szóval boldogan eltöltenék vele egy délutánt és közben végighallgatnám az összes kedvenc témámat tőle, meglesném munka közben, és elcsevegnénk arról, miért is lett zeneszerző. :) Színésznők közül Emma Thompsonnal, Juliette Binoche-sal, és Marion Cotillard-dal, színészek közül Tom Hanks-szel és David Suchet-vel. 

10. Mi az aktuális kedvenced, amit most láttál, vagy most szeretnél megnézni?

Ahogy a könyvekben, úgy a filmekben is van bennem némi félsz a klasszikusok iránt, mert korábban sosem volt igazán szerencsém velük. De jövőre beterveztünk néhány fekete-fehér filmet, így a Casablancára különösen kíváncsi vagyok!

♛♛♛

(Képek forrása: Pinterest)

A skandináv népeknél elég korán jön el a sötétedés ideje télvíz idején. Már november elejétől megfigyeltem, hogy elkezdődnek rövidülni a nappalok, és alig néhány óra az, amit még a világosban tölthetünk. Ez is inkább felhős éggel párosul, és több napon át tartó esőzés veszi kezdetét. Nem túl bizalomgerjesztő, valljuk be... Épp ezért a svédek már ilyenkor megkezdik otthonaik kicsinosítását az ünnepekre, és minden lakás, házikó vagy kuckó megtelik varázslatos fényekkel. Ezek az apró dolgok kifejezetten segítenek elviselni ezt az időszakot, egyúttal fel is dobják a hangulatot. :) 

Könyvek és olvasás 

Továbbra is hősiesen könyvstoppot tartok, bár ezt nem túl nehéz, mert épp karácsonyi dekorációra költöm a pénzem. :) Így is dúskálhatok az olvasatlanokban, és egyelőre nem érzem úgy, hogy bármiről lemaradnék. Jó érzés, hogy nem függök az újdonságoktól és kibírok akár több hónapot is anélkül, hogy könyvekre költenék. Azt hiszem, egész jól megy ez a minimalista dolog. :)

Ami az olvasásokat illeti, ebben a hónapban több saját könyvem is sorra került. Összesen 6 könyvet tudok felmutatni, amiben vannak ugyan rövidebb kötetek is, de azért elég szép szám. :) A hónap egyik kedvence a Felejtés édes íze lett, amiben a főszereplő nő, Hope, nagymamája múltját igyekszik felderíteni Párizsban, miközben kiderül számára, hogy gyökerei egészen máshova vezetnek, mintsem ő azt valaha sejtette volna. Keserédes, szívmelengető olvasmány volt, tele finomabbnál finomabb sütirecepttel. Tökéletes egyveleg volt, nagyon szerettem! Hasonlóan kellemes meglepetés volt Tolkien Karácsony apója, amit már a téli ajánlóba is betettem. Nem szeretném magamat ismételni, de egyszerűen elolvadtam tőle, hangolódáshoz keresve se találhattam volna jobbat. Varró Dani új verseskötete, a Mi lett hova?, hozta a szokásos Dani-vonalat, amit úgy szeretek. Az örök kedvenc nyelvi virtuóz költőm, aki egy életre bebiztosította magát nálam. Nem tud csalódást okozni! Noel Straitfeld Balettcipők című történetét már áprilisban beszereztem magamnak, de így ősszel jobban passzolt a hangulatomhoz. Nem lett végül is kedvenc, ennek ellenére kellemes élményként maradt fent.

Csalódásom is akadt: a Szívek szállodája főszereplője, Lauren Graham önéletrajzi könyve, a Gyorsan elhadarom nem ragadott magával különösebben. Az eleje még tetszett, de később egyre lassabban haladtam vele és végül már csak azért olvastam el, hogy mégis befejezzem valahogy. Nagyon nem az én világom volt ez a csapongó, sztorizgató egyveleg, egy végtelenségig nyújtott rétestésztára hasonlított. Szerettem volna szeretni, de nem sikerült. :(

Az év utolsó hónapjára főleg karácsonyi történeteket néztem ki, illetve szeretnék a végére érni a VCS listámnak is. Már csak két könyvre vagyok a teljesítéstől, úgyhogy Fredrik Backman nagymamás történetét szeretném elolvasni, illetve van egy téli Mumin könyvem is, amit direkt a téli időszakra tartogattam. Kíváncsian várom őket! :) 

Filmek

Hát igen, az egyedül töltött két hét megtette a hatását, rengeteg filmet néztem. :) Az ünnepi hangolódás jegyében válogattam, így elég sok karácsonyi film található a snittes listámban. Ami kiemelkedik az összes közül, az egyértelműen a Csillaghercegnő, a cuki-aranyos-bájos-de-nem-giccses norvég film, illetve Az utolsó király. Mindkettő szerepel a skandináv filmválogatásban is. Újranéztem a Csillagport, ami awwww, még mindig az egyik kedvencem, illetve ledaráltuk még a hónap elején a Titkok könyvtára trilógiát, ami különösen szórakoztató volt, és Carter dokit is üdítő volt orvosi köpeny nélkül látni. :) 

Programok

A november egész eseménytelenül telt el; főleg dolgoztam, svédet tanultam, és otthon voltam. A tanfolyam is véget ért, éppen november 30-án, ami miatt picit szomorú vagyok, mert a következő csak február végén indul, úgyhogy rengeteg időm van, hogy felzárkózzak az A2-es szintre. (Az A1 felét jártam most végig.) De már nagyon szépen be tudok mutatkozni, és összefüggően tudok beszélni magamról kerek három percig. Erre azért büszke vagyok, mert hiába alap sok ember számára, nekem mégis óriási előrelépés, hogy már kicsit is megértek valamit a svéd blablából. :) Bébiszitterkedni is voltam az egyik hétvégén, ez is egész jól sikerült. Szerencsére a két kisgyerek, akikre időnként vigyázok, már elég jól elfogadtak, és egész aktívan töltöttük el azt a pár órát, amíg a szülők dolgoztak és szusszantak. Jó érzés olyan helyen lenni, ahol megbecsülik a magyar tudást is! 

Itt már november elején elkezdődött az ünnepi hangolódás: a boltok megteltek karácsonyi dekorációval, feldíszítették a szokásos két hatalmas fát a vasútállomáson, amik esténként csodás hangulatot kölcsönöznek a várakozóknak, illetve a fényfüzérek, gyertyafényes esték ideje is elérkezett. Az újságokban sorra jelentek meg a karácsonyi hirdetések, mikor és hol lesz karácsonyi vásár. Mivel még sosem jártam itt karácsonyi vásáron, épp ezért ez az egyik óriási meglepetés, hogy ezt végre láthatom! Első körben Märsta közelében jártunk, egy picike helyen, amit elég nehezen találtunk meg, de nagy nehezen mégis sikerült. :) Tulajdonképpen egy félig étterem-félig design üzletcsarnokban kapott helyet, ami nem is a hagyományos értelemben vett vásárok közé tartozik, mivel végig fedett helyen voltunk. Ennek ellenére roppantul élveztem, és beszereztünk néhány karácsonyi ajándékot is, ráadásul elég barátságos árakon. A karácsonyi ajándékok is nagyrészt készen vannak: idén először készítettük el őket ketten, különféle gasztrocsodákat. :) Van köztük házi pesztó, csokis mogyorókrém, illetve karamellkrém, amit az Ikeában talált csatosüvegekbe kanalaztunk. Innen már csak az egyszerű dekoráció hiányzik, de az már tényleg utolsó simítás. :) 

Decemberre beterveztem egy stockholmi kirándulást, ami főleg a karácsonyi vásárok feltérképezését fogja jelenteni, illetve Sigtunába is tervezek menni, mert ott is elég csábító a vásári forgatag. Elvileg vár rám még egy bébiszittelős hétvége, és szeretnék mézeskalácsot is sütni, ugyanis irtó cuki kiszúróformákat vettünk az Ikeában, amit a jövő hétvégén tervezek felavatni. 22-én pedig irány haza, ahol ezúttal két csodás hetet fogunk eltölteni. ♥

(Képek forrása: Pinterest // saját)